"Árnyék mögött Fény ragyog,
nagyobb mögött - még nagyobb,
amire nézek: az vagyok."
( Dr. Gyökössy Endre )

2015. április 7., kedd

A feledékeny város

  1. Egyszer egy kisvárosban, amely semmiben sem különbözött más kisvárosoktól, furcsa dolgok történtek. A gyerekek elfelejtették megcsinálni a házi feladatukat, a felnőttek elfelejtették levenni a cipőjüket, mielőtt aludni mentek, senki nem köszönt többé senkinek. A templom ajtaja zárva maradt. A harangok nem szóltak többé. Senki nem tudta az imádságokat. Egy hétfői reggelen azonban az egyik tanító megkérdezte a diákjait:

- Tegnap miért nem jöttetek iskolába?
- Hiszen tegnap vasárnap volt! - válaszolták a gyerekek.
- Vasárnap nincs iskola.
- Miért? - kérdezte a tanító.
A tanulók nem tudták, mit válaszoljanak. 
Közeledett a Karácsony.
- Miért szól ez a lágy zene?
- Miért vannak a fán gyertyák?Senki nem tudta.
Két barát veszekedett: addig sértegették egymást, míg teljesen berekedtek. - Most nincs több barátom - gondolta szomorúan az egyikük másnap. És ő sem tudta, mit csináljon.
A kis város egyre szürkébb és egyre szomorúbb lett. Az emberek napról napra önzőbbek és veszekedősebbek lettek.
- Úgy érzem, mintha elfelejtettem volna valamit - ismételgették mindannyian.
Egy nap erős szél fújt a tetők felett, annyira erős, hogy megszólaltatta a templom harangjait. A legkisebbik szólalt meg legelőször, majd sorban a többi.
Az emberek hirtelen megálltak és felpillantottak a magasba. Egyikük felkiáltott:
- Ez az, amiről elfeledkeztünk: Isten!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése