Egyszer egy kisvárosban, amely semmiben sem különbözött más kisvárosoktól, furcsa dolgok történtek. A gyerekek elfelejtették megcsinálni a házi feladatukat, a felnőttek elfelejtették levenni a cipőjüket, mielőtt aludni mentek, senki nem köszönt többé senkinek. A templom ajtaja zárva maradt. A harangok nem szóltak többé. Senki nem tudta az imádságokat. Egy hétfői reggelen azonban az egyik tanító megkérdezte a diákjait:
-
Tegnap miért nem jöttetek iskolába?
-
Hiszen tegnap vasárnap volt! - válaszolták a gyerekek.
- Vasárnap nincs iskola.
- Miért? - kérdezte a
tanító.
A tanulók nem tudták, mit
válaszoljanak.
Közeledett a Karácsony.
-
Miért
szól ez a lágy zene?
-
Miért
vannak a fán gyertyák?Senki
nem tudta.
Két
barát veszekedett: addig sértegették egymást, míg
teljesen berekedtek. - Most nincs több barátom - gondolta
szomorúan az egyikük másnap. És ő sem tudta,
mit csináljon.
A
kis város egyre szürkébb és egyre szomorúbb lett. Az
emberek napról napra önzőbbek és veszekedősebbek lettek.
-
Úgy
érzem, mintha elfelejtettem volna valamit - ismételgették
mindannyian.
Egy
nap erős szél fújt a tetők felett, annyira erős, hogy
megszólaltatta a templom harangjait. A legkisebbik
szólalt meg legelőször, majd sorban a többi.
Az emberek hirtelen megálltak
és felpillantottak a magasba. Egyikük felkiáltott:
-
Ez az, amiről elfeledkeztünk:
Isten!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése